Helyben vagyunk! - Lehetőségek és kihívások a helyi klímavédelemben

Részletek

A klímaváltozás hazánkban is régiónként eltérő hatású, így az alkalmazkodás módja is különböző a helyi adottságok figyelembevételével. A Klímabarát Települések Szövetsége a megyei projektek koordinációjával, szakmai háttértámogatás biztosításával igyekszik segíteni a Klímastratégiák kidolgozását. „Települések tervezési és finanszírozási lehetőségei a helyi klímavédelem érdekében” című veszprémi konferenciájukon a régió különböző csoportjai ismerhették  meg egymás tevékenységétl, a lehetőségeket, korlátokkal és a  hétköznapi kihívásokat.

A célok eléréséhez szemléletbeli változásra és társadalmi összefogásra van szükség. Igaz, hogy „matematikailag mindegy, hogy egy ember mit tesz”, de ha mindenki úgy gondolja nem rajta fog múlni, akkor nem lehet változást elérni.

Számos kihívást vet fel a klímavédelem kapcsán is a környezeti nevelés kérdése. „Amíg az emberek fejében nincsen rend, addig nehéz a feladatunk.”  A kisebb települések estében még a lakossággal való kommunikálás sem olyan „egyszerű”, mint a városokban. Nem is beszélve arról, hogy nem csak az interneten keresztül elérhető fiatalokat kell megszólítani, hanem az idősebb korosztály szimpátiáját és együttműködését is el kell nyerni. Fontos cél a rosszul berögződött szokásokon változtatni, az alternatív lehetőségeket felismerni.

Bár Veszprém, mint megyeszékhely nem áll rosszul a városi zöldterületek téren, de ezek klímatudatos megújítása és a parkok visszaerdősítése fontos cél.  Mindenhol a helyi körülményeket és adottságokat kell figyelembe venni. Nem elvetendő ötletként merül fel a közösségi kertek létesítése, illetve a lakosság motiválása saját zöldterületük növelésére.

Persze figyelembe kell venni azt is, hogy a zöld felületeket rendszeresen gondozni is kell, ami nem kis kapacitás igényel. Akinek kertje van, tudja, hogy minden évszakban van vele tennivaló, gondoljunk csak a gyepnyírásra, avar gereblyézésre, fametszésre, koronakialakításra, virágos felületek megújítására és a parkgondozásra. A városban ugyanez fennáll, csak sokkal nagyobb léptékben, ezért érdemes megbecsülnünk minden egyes gondozott fát és növényt.

Az idei év eddig bőséges csapadékot hozott, melynek nem csak a csordultig teli Balaton a bizonyítéka, hanem az erőteljes vízhozammal visszatérő források is. Vegyes érzéseket indítanak el a vízbőségből fakadó problémák, míg a világ másik pontján napi szintű küzdelmet jelent az ivóvízhiány.

A törésvonalakkal szabdalt területeken – mint a Bakony–Balaton Geoparkban is – meglehetősen gyakoriak a forrásfakadások. Bár a bányászati vízkiemelések miatt korábban számos területen évtizedekre elapadtak, vagy időszakos működésűvé váltak, úgy tűnik mostanra a karsztvíz egyensúlya helyreállt. A probléma ott gyökerezik, hogy akkoriban ezeket az elapadt forrásterületeket beépítették, nem számítva arra, hogy a természet valaha is felül tud majd kerekedni az antropogén kizsákmányoláson.  Napjainkra ezek a források újult erővel térnek vissza, így számos területen folyik „harc a vízzel”. Persze nem is csoda, ha egy tömbház földszintjén 500 l/perc vízhozammal tör föl egy rég elfeledett forrás. A visszatérő forrásokhoz való alkalmazkodás számos településen jelent napi küzdelmet. Elöntött pincék, házak, kertek, beszakadt utak, vízben álló közműhálózat jelzi a víz visszatérését. Fontos a folyamatos állapotfelmérés, a lakosság biztonságának megteremtése, és a fenntartható vízhasznosítás lehetőségeinek számbavétele, hiszen az épített környezetben okozott károk ellenére értékes és védelemre méltó természeti értékről beszélünk.