Zánka – a felcserélt templomtornyok rejtélye

2017-08-04 Zanka ref templom 0 web

Zánka legkiemelkedőbb, védett műemléke a református templom. Zánka felső részére, ahol az egykori halászfalu házai álltak, kevesen vetődnek el, pedig egy olyan műemlék található itt, amely nem csak régisége, hanem építészeti megoldásai miatt is figyelemre méltó. A Bakony–Balaton UNESCO Geoparkon belüli templomjáró sorozatunk következő állomásaként ezt a templomot mutatjuk be.

2017-08-04 Zanka ref templom 2 web
Az építményt az 1333–35-ös pápai tizedjegyzék említette először, de a régészeti kutatások szerint már a 12. században állt. Zánkát 1548-ban nagy törökdúlás érte, ekkor a faluval együtt a templom is elpusztult. Több mint két évszázadig romos volt az építmény, mígnem 1785-ben a többnyire református németekkel újratelepített falu az evangélikusokkal közösen kérelmezte, hogy újjáépíthessék a templomot, amelyet a püspökség engedélyezett is nekik. A templom így 1786-ra megújult, a két felekezet azt közösen használta.

2017-08-04 Zanka ref templom alapjaz web
A templom építéstörténetét az 1984–1985-ös műemléki feltárás során pontosították. A mészkő sziklaszirten álló templom építését a 12. század elejére teszik, ezzel a templom a Balaton-felvidék egyik legkorábbi építésű temploma. Építészeti elrendezése miatt különleges műemlék. Keleti oldalán álló szentélye ugyanis kívül négyszögletes, belül rotunda, vagyis kör alaprajzú. Ez a szentélytípus keleti eredetű, kisázsiai és egyiptomi keresztény (kopt) templomok épültek ilyen stílusban, hazánkban nagyon ritka. A szentély fölé 1786-ban, a nagy felújítás során építettek tornyot.
A templom eredeti tornya ugyanis az átellenes, nyugati végén volt, és mintegy másfél évszázaddal később emelték, mint a templomot. Ennek a toronynak pedig az volt az érdekessége, hogy a szélessége megegyezett a templomhajó szélességével. Rejtély, hogy kik és miért építették ilyenre, ugyanis ennek párhuzamai német területről ismertek, főleg a Brandenburgi Őrgrófságban volt elterjedt. Valószínűleg azonban ez a jelentős torony-alapterület volt az oka annak, hogy a nagy felújítás során nem ezt az eredeti tornyot állították helyre, hanem a kisebb átmérőjű szentély fölé emeltek egy új, karcsúbb tornyot.
További érdekesség, hogy a templomhoz korábban csatlakozott annak déli részén egy sírfolyosó, azaz boltozott kripta is. Ebben a feltáráskor a sziklába mélyített sírokat, bennük össze-vissza dobált csontokat találtak, vagyis a sírokat kirabolták. Jelenleg ennek már csak alapfalait látjuk. Ez valószínűleg a templomot építtető Atyusz nemzetség temetkezési helye lehetett.
Az 1984–85-ben végzett régészeti és falkutatásokat követően 1993–94-ben egy nagy, átfogó rekonstrukcióra került sor, melynek során a 12–13. századi állapotokat próbálták visszaállítani. Kibontották a déli oldalon lévő, befalazott Árpád-kori bejáratot. Az egykori, nyugati torony két befalazott ikerablakát is kibontották, amelyeket római kori oszlopok tagolnak, ezek jelenleg a templom leglátványosabb elemei.
Honnan kerültek ide római kori oszlopok? Valószínűleg helyből, vagyis a templomdombról, ugyanis a régészeti kutatások szerint a templom egy római villa alapjaira épült. A felújításig a szószéket is másodlagosan felhasznált római-kori oszlopok támasztották alá, amelyek jelenleg a szentély két szélén láthatóak kiállítva. Fenn a karzaton is láthatunk római kori kőfaragványokat.
Évezredek tanúja tehát a zánkai templom, amelyet ajánlunk mindenkinek megtekintésre a strandolásra kevésbé alkalmas, borongós napokon!

2017-08-04 Zanka ref templom 6 web

2017-08-04 Zanka ref templom alaprajz tomegvazlat web

2017-08-04 Zanka ref templom 5 web

2017-08-04 Zanka ref templom 3 web

2017-08-04 Zanka ref templom 4 web

(Fotó © Korbély Barnabás)

 

Milfajt Ferkó, bakonyi betyár (1807–1836)

„Tótvázsonyi csárda,
Nem az Isten háza,
Itt mulat a Milfajt Ferkó
Kilenced magáva”

2017-07-25 Milfait Ferenc metszetÉneklik még ma is a népdalkörök az ismert betyárnótát szerte a Bakonyban. De ki is volt ez a Milfajt Ferkó, akiről a két leghíresebb bakonyi betyár, Sobri Jóska és Savanyú Józsi mellett kevesebb szó esik?  Az elsőhöz pedig nagyon is sok köze volt, hiszen Sobri alvezére volt...
Milfajt Ferenc a Somlóhoz közeli Dabronyban született 1807-ben, egy juhászházban. Urasági inas lett, majd erőszakkal katonának vitték, ahonnan megszökött. Két év börtönt és félévente 25 botütést kapott. Ez olyannyira szembeállította a törvénnyel, hogy – bár volt tisztes foglalkozása is, hiszen juhászként dolgozott – szabadulása után hamarosan csatlakozott Sobri Jóska bandájához, ahol írni-olvasni tudásának, tanultságának köszönhetően alvezérré nőtte ki magát. 1836 októberében, Sobritól különválva, önálló csapatot alapított. Elkövettek azonban egy nagy hibát: a napóleoni háborúkban századosi címet szerzett Hunkár Antal személyében egy olyan ember kastélyát rabolták ki Szolgagyőrben, aki köztiszteletnek örvendett, és a királynál is befolyásos ember volt. Megindult a betyárok után a több vármegyére kiterjedő hajtóvadászat, melynek Milfajt is áldozatául esett, pontosabban a fejére kitűzött vérdíj megtette a hatását. Vérteskethelyen tartóztatták le az előtte egy kocsmai balesetben már súlyosan sérült vezért: saját fegyverével lőtték lábon. Bakonyszombathelyen átadták a Veszprém vármegyei hatóságoknak, majd rögtönítélő bírósági ítélettel, pontosan 1836 karácsony napján akasztották fel a veszprémi vármegyeháza udvarán.
Teljes peranyaga, vallomása megőrződött, amely jelenleg is hozzáférhető a Magyar Nemzeti Levéltár Veszprém Megyei Levéltárában. Ezen kívül további két dologról is híres ez a betyár. Nem csak, hogy írni-olvasni tudott, hanem verseket is írt: utolsó éjjelén is versben búcsúzott el az életétől (ezt legalul teljes terjedelmében elolvashatjuk: köszönet érte a levéltárnak!).
A másik, amiről még híres lett, hogy rövid fogsága alatt teljes öltözetben, díszben lerajzolta őt Bucher Ferenc veszprémi festő – ez a kép lett aztán a bakonyi betyárok mintaképe, olyannyira, hogy ebben az öltözetben ábrázolták még a külföldi lapok, ponyvaregények is a bakonyi betyárokat (lásd fent).
A betyárokat mind a mai napig egyfajta romantika övezi. A Bakony–Balaton UNESCO Geopark területén is működik több betyár hagyományápoló egyesület, például Németbányán. Zirc egy egész hétvégét szentel a betyárok emlékének Bakonyi Betyárnapok néven, de kisebb rendezvények is vannak, mint például a nemesvámosi Csárdanapok. A veszprémi Alig Színpad pedig a közelmúltban mutatta be a bakonybéli író, Hogyor József darabját „A furfangos betyár” címmel, amely Milfajt Ferencnek állít emléket – természetesen a betyárromantika hagyományaihoz híven, fordulatos és kalandos történet keretében, melyben Milfajt Ferkó segíti a szegényeket és megbünteti a népnyúzó botosispánt, cinkosan összekacsintva a pandúrokkal. Hogy miért furfangos a betyár, azt nem áruljuk el, hátha valaki megnézi majd az Alig Színpad előadását is egyszer...

2017-07-25 Milfait Alig Szinpad 1

2017-07-25 Milfait Alig Szinpad 2

2017-07-25 Milfait bucsuverse

 

Felsőörs, prépostsági templom: egy monumentális műemlék az Árpád-korból

2017-06-21 Felsoors prepostsagi templom web 01

A Bakony–Balaton UNESCO Geopark egyik legjelentősebb, legnagyobb és legépebben megmaradt Árpád-kori műemlék épülete a felsőörsi templom. A templomot a Rátót nemzetségből származó és helyben birtokos család építtette a 12–13. század fordulóján. Nevüket is ismerjük, Belus és fia, Miske, illetve ez utóbbi felesége, Margit asszony. Később ez a család felvette a faluról az Örsi nevet, de ebből a családból származik a Batthyány család is. Ugyanezen család egy generációval előbb egyébként várat is épített a falu fölötti, Miskéről elnevezett hegytetőn, mára azonban az nyomtalanul elenyészett. Nem így a templom, amely ma is régi fényében pompázik. Az 1962–64 évi ásatások megállapították, hogy először csak a ma is álló hatalmas, permi vörös homokkő kváderkövekből rakott tornyot építették fel a már korábban is álló kis templom nyugati végén. A torony aljában lehetett az Örsi család temetkezőhelye, erre utalnak fülkesírjai. A régészeti feltárások alkalmával számos, összesen 38 sírt találtak a torony melletti oldalhajókban és a főhajóban is. Pedig a sírásás itt nem volt könnyű, ugyanis a templom közvetlenül Hidegkúti Dolomit réteglapjaira épült, ezt néhol a külső falak mentén látni is lehet. Visszatérve az Örsi családra, érdekesség, hogy a díszes főbejárat feletti faragványok egy része minden bizonnyal a templomalapító család tagjait ábrázolja. A jelenleg álló templomhajó a torony után mintegy fél évszázaddal később, a tatárjárás után épült. Későbbi építés a torony második szintje feletti nyolcszögű rész is, amely a 14. század végéről származik.

2017-06-21 Felsoors prepostsagi templom web 02

Mit is jelent az, hogy prépostsági templom? A prépostság papi vagy szerzetesi közösség volt, vezetője a prépost, csak a megyés püspöknek volt alárendelve. Felsőörsön a prépostság látta el a plébánosi teendőket is. Lakóhelyük, amely egyben gazdasági központ is volt, a szemben lévő prépostsági épületben volt, amely szintén figyelemre méltó műemlék.
A török háborúk nem kímélték a templomot, amely időközben a reformátusok kezére került, ám ők annak romos állapota miatt egy idő után már nem használták. Padányi Bíró Márton veszprémi püspök szerezte vissza tőlük az épületet 1636-ban, ezt követően újították fel. Ekkor a templomot kívülről is bevakolták, így tetszetős barokk külsőt kapott. Ebből az időszakból való díszes barokk belső berendezése is. Másodszor 1893–96 között újították fel: ekkorra már rájöttek a templom eredeti műemléki értékére – a millennium esztendeit írjuk – és letisztították róla a vakolatot. Az 1962–64 évi feltárás és kutatás után ismételten felújították. Azóta több kisebb felújítása is volt, így ma már ismét régi fényében ragyog ez az ősi, Árpád-kori, helyi vöröskőből épült templom.

2017-06-21 Felsoors prepostsagi templom web 03

 

Egy műemléki gyöngyszem: a zalaszántói templom

2017-03-08 Zalaszanto templom web 1Zalaszántó a Keszthelyi-hegység 950 fős, vendégszerető települése, rengeteg látnivalóval. Ennek ellenére a turisták többnyire csak a közeli hegytetőn emelkedő Tátika vár romjaihoz kapaszkodnak fel, esetleg elvetődnek a buddhista sztúpához, pedig érdemes körülnézni a faluban is. Nem tévedés, a település 27, részint országos, részint helyi védettséget élvező műemlékkel rendelkezik! Van ezek között kápolna, plébánia, majorság, malom, borospince, nemesi kúria és számos népi lakóház, de levédték az összes kőkeresztjüket, kőszobrukat és a temetőjüket is. E sok látnivaló közül most csak az egyikre szeretnénk felhívni a figyelmet, a falu közepén álló katolikus templomra, amely a Bakony–Balaton UNESCO Geopark egyik legszebb Árpád-kori  temploma.
Első említése egy 1236-ban írt oklevélben történik, mint Szent Kozma és Damján tiszteletére emelt kápolna (ma is ők a védőszentek). Ez az épület hamarosan elpusztult, legalábbis erősen megrongálódott, valószínűleg a tatárjárás következtében. Részint romjainak, részint köveinek felhasználásával hamarosan új, már nagyobb templom épült: ez a mai templom középső része.  Az épületet folyamatosan átépítették és bővítették, tornya a 15. században épült, ekkor kapott támpilléreket és új boltozatokat, 1730–36-ban pedig barokk stílusban újították fel az egészet. Így a jelenlegi épületen egyszerre fordulnak elő román, gótikus, reneszánsz és barokk stílusú részek.
Legszembetűnőbbek vaskos támpillérei, de érdemes körüljárni sokszögzáródású szentélyét is.  Gótikus bejárata a torony déli oldalán található, ablakai részint félköríves román, részint csúcsíves gótikus (ezek a legszebbek), részint pedig szegmensíves barokk kialakításúak. A kis, lőrésszerű román kori ablakokat helyenként takarják is a később épített támpillérek. Mindenképpen vessünk egy pillantást az északi oldalon lévő sekrestye bejáratára, mert annak kőkerete viszont reneszánsz faragvány. Ez a stíluskeveredés belül is folytatódik, a kórus alja barokk, főhajója  dongaboltozatos, a szentélyt leválasztó ív alja még középkori, de áthidaló íve már barokk. A szentélyt eredetileg gótikus hálóboltozat fedte, erre oszlopmaradványok utalnak. A templom mai berendezése (padok, mellékoltár, orgona) 18–19. századi. 2000-ben újították fel, ekkor a falakon 15. századi freskómaradványokat találtak – ez még nem is lenne meglepő, de a déli külső falon (a párkány alatt) is festés nyomait fedezték fel, amelyek ma ismét újra láthatóak.
Nyolc évszázad emlékeit őrzi tehát békés harmóniában a zalaszántói templom: ha arra járunk, mindenképpen nézzük meg!

A községben található a Balaton-felvidéki Nemzeti Park egyik látogatóhelye is, a Kotsy-vízimalom, ahol működés közben lehet megfigyelni, hogyan működtek a környékben régen a vízimalmok.

2017-03-08 Zalaszanto templom web 2

2017-03-08 Zalaszanto templom web 3

 

A Bakonyból is elűzték a telet!

2017-03-02 Bakonyjako telbucsuztato 2 boszorkany 345

Immár jöhet a tavasz, legalábbis Bakonyjákón és Németbányán: a két falu lakói február 25-én közösen űzték el a telet. Az önkormányzatok, civil szervezetek, vállalkozók, lelkes lokálpatrióták szinte a semmiből támasztották fel az ősi télűző hagyományt hét évvel ezelőtt. A régen tisztán német nemzetiségű, de a 2. világháború utáni kitelepítések miatt ma már vegyes lakosságú községekben keverednek a hagyományok, de ez náluk így természetes. A főszereplő az itt Télbanyának nevezett kiszebábu, amelyet Bakonyjákón hangos csinnadrattával hurcolnak végig, majd átviszik az alig 2 km-re fekvő Németbányára, és ott a főtéren elégetik. Ezzel szabadulnak meg minden rossztól, betegségtől, csúfságtól, amit Télbanya jelképez, és nem utolsó sorban magától a téltől.
A program Bakonyjákón gyermekprogramokkal indult, de már délelőtt is találkozni lehetett a kultúrházban és környékén bakonyi pásztor, illetve betyáröltözetben gyülekező emberekkel.
Nem túlzás: a 600 fős falu apraja-nagyja jelmezt öltött erre az alkalomra. Az ötéves kisdobos a dobolást gyakorolta, Jani bácsi, a ceremóniamester terelgette az embereket, Tímea pedig, jelmezéhez méltóan boszorkányos gyorsasággal mérte ki az ebédet a résztvevőknek, hogy erőt gyűjtsenek az úthoz.

2017-03-02 Bakonyjako telbucsuztato 1 kisfiu 345 Nem maradhatott el a fánk és a forralt bor (na jó, kisebbeknek a tea) sem. Hamarosan el is indult a menet, élén négy lovas huszárral, akik a helybeli Lovassport és Hagyományőrző Egyesület tagjai, mögöttük vagy tucatnyi betyárral, akik viszont a németbányai székhelyű Bakonyi Betyárok Nemzeti Egyletének képviselői. Ők azok, akik nem kímélik karikás ostorukat és elültöltős pisztolyaikat sem a zajkeltés érdekében.

A menet a tájháznál állt meg. A szépen felújított parasztház udvarán tréfás vetélkedőkre került sor, például szalmabála cipelésben, rönk- és boronahúzásban mérték össze erejüket a csapatok, hogy felmérjék, ki milyen erőben van a tavaszi munkák kezdete előtt.

Közben a 88 éves Gizi néni a másfél évvel ezelőtt átadott tájház tisztaszobájában mutatta be a berendezést és beszélt a németség szokásairól, viseletéről (ő aztán igazán hiteles forrás: az ott lévő bútorok és tárgyak egy része az ő tulajdonát képezte). Hangos ostorpattogtatás és fegyverdurrogtatás jelezte azonban, hogy ismét indulni kell.

2017-03-02 Bakonyjako telbucsuztato 3 700

A legközelebbi megálló a két falut elválasztó Bitva-patak hídja, ahol megáldották a vizet. Innen már nem messze van Németbánya főtere, ahol Télbanya tragikus véget ért: elégették. A szó szerint testet-lelket melengető élmény után természetesen az alig 100 fős Németbánya is kitett magáért, itt is nagy eszem-iszom vette kezdetét, a nap pedig annak rendje módja szerint zenés vigadalommal zárult.

Bakonyjákó és Németbánya lakosain tehát nem múlott: immár jöhet a tavasz!

2017-03-02 Bakonyjako telbucsuztato 5 700