A bányakatlan fölötti magaslatról körbenézve lenyűgöző kilátás tárul elénk. Észak felé az előtérben a Pápa–Devecseri-sík nyújtózik, nyugaton a Zalai-dombság ködlik, míg ÉNy-ra a Marcal-medence terül el. A síkságból kimagaslik a Somló tanúhegye, távolabb a Ság-hegy – a kőbányászat miatt szabálytalan – púpja, és a nehezebben észrevehető, szintén vulkáni eredetű Kissomlyó lapos tufagyűrűje. A messzeségben csak nagyon tiszta időben mutatkoznak – a Kőszegi-hegység vonulatai mögött – az ausztriai Schneeberg és a Rax gyakran hófödte tömbjei. ÉK-i irányban az Öreg-Bakony tömege és keleten a Kab-hegy látszik. DK-en a fák lombja közt az Agár-tető salakkúpja villan elő.
Csabrendek lakói régóta jól ismerik ezt a kőfejtő mögötti, kiváló helyet. Orvosi javaslatra a légzőszervi problémákkal küzdő betegek a szikla tetejére jártak ki sétálni, hogy az itteni tiszta levegőtől gyógyuljanak.
A tetőt kisebb foltokban füves növényzet, úgynevezett sziklagyep borítja. Beljebb a cserjés területet kőrises karsztbokorerdő alkotja. Az egykor itt álló öreg tölgyerdőt már évszázadokkal ezelőtt kivágták, hiszen – főként a 18-19. században – óriási mennyiségű faanyagra volt szükség a mészégetéshez, a hamuzsír készítéséhez és a faszén előállításához.
A bánya pereme közelében húzódó, és a mellettünk lévő lépcsős felszín azt a helyet mutatja, ahol hajdanán megkezdődött a kőfejtés (1).
A sziklán megmaradt vagy időközben lassan újraképződött, vékony termőrétegű rendzina talajon a fák nehezen tudnak ismét megtelepedni. Sekélyen kúszó gyökereikkel kapaszkodva próbálnak ellenállni az erős szeleknek.
A mostoha állapotoknak köszönhetően viszont ritka, a szélsőséges körülményeket jól bíró növényfajoknak ad otthont a köves hát. A repedésekben összegyűlő kevés szerves anyagon szárazságtűrő fűfélék és pozsgások (2) élnek.
A füvek levelük felületét minimálisra csökkentve védekeznek a fokozott párolgás ellen, a szélnek és napsugárzásnak erősen kitett helyen. A pozsgások – mint amilyenek a közismert kövirózsák (3) – képesek vizet raktározni a levelükben.
Márciusban éppen csak zöldülni kezd (4) a kis plató és a körülötte lévő bokortenger.
A védett (és mérgező) tavaszi hérics (5), nevéhez méltóan az egyik legkorábbi tavaszi virágunk.
Szép időben a köveken gyíkok napoznak, és velük együtt erdei siklók találnak maguknak lakhelyet a kőtörmelék között. Az őszi lombok színpompáját tovább fokozza a vadrózsa termése (6).
Az alattunk lévő sziklavonulat alacsony falában szintén láthatjuk a hegyet felépítő nummuliteszes mészkő egysejtű ősmaradványainak hihetetlen tömegét.
A tanösvény az Agrárminisztérium Zöld Forrás Programja támogatásával valósult meg. A pályázat kedvezményezettje a Bakonyalja Barátai Egyesület, a BfNPI Bakony–Balaton Geopark Partnere volt.
A csabrendeki felhagyott kőbánya megtisztításában, a tanösvény kivitelezésében meghatározó szerepet vállalt Csabrendek Község Önkormányzata, illetve helyi önkéntesek és geotúra-vezetők elkötelezett csapata is. A példamutató összefogásért nagy köszönet jár mindenkinek!
A tanösvény tartalmát a Lapilli Bt. állította elő (Futó János geológus · e-mail: janosfuto@gmail.com), míg a grafikai terveket, a QR kódokhoz rendelt tartalmak szerkesztését és online közzétételét a Bakony–Balaton UNESCO Globális Geoparkot alapító és fenntartó Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság végezte el (Korbély Barnabás · e-mail: korbely@geopark.hu). Ha esetleg bármilyen hibát észlel, azt kérjük az utóbbi e-mail címen jelezze!
Csabrendek Község
Bakonyalja Barátai Egyesület
Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság
Bakony–Balaton UNESCO Globális Geopark
© 2020 · Minden jog fenntartva!