A Rendeki-hegy lábát a harmadidőszak vége felé – egymást követően – három tenger is mosta, mivel hosszú időn át tektonikusan emelkedő szigetként magasodott ki környezetéből (1).
Ezek a különböző sótartalmú vizek az adott geológiai korszakokról kapták nevüket: Bádeni-tenger 15 millió éve; Szarmata-tenger 13 millió éve; Pannon-tenger 10 millió éve.
Mindegyikre jellemző volt, hogy hullámverésük a sziklás partvidéket támadta, és ún. abráziós lépcsőket vésett a hegyoldalba. Egy ilyen ősi tengerpart maradványa látható előttünk. Alul a rétegzett eocén mészkő helyenként lekoptatott felszíne, amire meszes anyagba ágyazott, különféle kavicsok cementálódtak (2).
E különleges rétegsor képződése az alábbi módon ment végbe, legalább tíz millió évvel ezelőtt.
A hegy lábát eddig a magasságig mindenütt víz borította. A mögöttes, alámosott sziklafalakról leszakadó, változatos méretű kőzetdarabokat a hullámzás ide-oda görgette. A szögletes törmelék emiatt gyorsan lekerekítődött, miközben maga alatt vízszintesre gyalulta a kemény tengeraljzatot (3). A koptatásból származó, vízben lebegő pici kőszemcsék simára csiszolták az ellenállóbb parti sziklák felületét.
A pusztuló, folyamatosan hátráló partfal előtti sziklateraszon így állandóan kisebb-nagyobb, jól kerekített mészkődarabok hevertek, fokozatosan beágyazódva a felőrölt mésziszapba. A kavicsok közt fehér vagy sötét színű kvarc- és tűzkőkavicsok is előfordulnak. Ezeket a hajdani sziget oldaláról kis patakok mosták a tengerbe.
A vízszint későbbi hirtelen megemelkedésével a partvonal is feljebb és hátrébb került. A mélyebb vízben a hullámverés már nem bolygatta az aljzatot, így fokozatosan kőzetté cementálódott ez a vegyes, abráziós üledék.
A Pannon-tenger idővel elveszítette kapcsolatát a távolabbi tengerekkel és egy hatalmas tóvá alakult (4).
A beleömlő ősi folyók sótartalmát az általános 33-ról 8 ezrelékre csökkentették. Az általuk szállított hordalék vastag üledékkel töltötte fel a Bakonyalját. Ennek maradványa a község keleti szélének szántóföldjein látható homok (5).
A tanösvény az Agrárminisztérium Zöld Forrás Programja támogatásával valósult meg. A pályázat kedvezményezettje a Bakonyalja Barátai Egyesület, a BfNPI Bakony–Balaton Geopark Partnere volt.
A csabrendeki felhagyott kőbánya megtisztításában, a tanösvény kivitelezésében meghatározó szerepet vállalt Csabrendek Község Önkormányzata, illetve helyi önkéntesek és geotúra-vezetők elkötelezett csapata is. A példamutató összefogásért nagy köszönet jár mindenkinek!
A tanösvény tartalmát a Lapilli Bt. állította elő (Futó János geológus · e-mail: janosfuto@gmail.com), míg a grafikai terveket, a QR kódokhoz rendelt tartalmak szerkesztését és online közzétételét a Bakony–Balaton UNESCO Globális Geoparkot alapító és fenntartó Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság végezte el (Korbély Barnabás · e-mail: korbely@geopark.hu). Ha esetleg bármilyen hibát észlel, azt kérjük az utóbbi e-mail címen jelezze!
Csabrendek Község
Bakonyalja Barátai Egyesület
Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság
Bakony–Balaton UNESCO Globális Geopark
© 2020 · Minden jog fenntartva!