220 millió éve még a trópusi övezetben helyezkedett el a Tethys-tenger uralta térségünk (1). Nagyon sekély, meleg vizében hatalmas mennyiségű iszap rakódott le a mészkiválasztó mikroszkopikus szervezetek tevékenysége révén. A száraz éghajlat miatti bepárlódás a vízben oldott magnézium kicsapódását okozta; a meszes üledék dolomitosodott. Így jött létre a Fődolomit Formáció anyaga, ami a hegy mélyben rejtőző alapkőzete, de Nyírespuszta környékén a felszínen is látható.
Nála jóval fiatalabb az Ugodi Mészkő Formáció, amely a hegy déli oldalán bukkan elő. 75 millió éve még mindig a Tethys-tenger vize hullámzott e tájon (2).
Sekélyebb részein furcsa alakú kagylók éltek. Egymáshoz nőtt, tülök formájú teknőik (3) zátonyszerű foltokat alkottak.
A harmadidőszak elejére (50 millió éve) területünk szárazfölddé vált. A környező magasabb térszínek márgás kőzetei az akkori szubtrópusi éghajlaton erőteljesen mállottak. A róluk lepusztult, kémiailag átalakuló – alumínium-ásványokban dús – vörös hordalékot vízfolyások szállították a mai Csabpuszta és Nagytárkánypuszta tájára. Ez az üledék a karsztos mélyedésekben (töbör, víznyelő) csapdába esett és felhalmozódott (Gánti Bauxit Formáció, 4).
45 millió éve az egyre süllyedő területet elöntötte a Paratethys-tenger (5). Néhányszor tíz méter mélységű vizében rengeteg mészvázas állat nyüzsgött (ld. 5. megálló). Maradványaik évmilliók alatt kőzetalkotó mennyiségben (Szőci Mészkő Formáció) halmozódtak fel; belőlük áll a Rendeki-hegy fő tömege.
30 millió éve, az oligocén kor elejére – egy kiemelkedést követően – újra szárazulattá vált térségünk. Akkoriban a Bakony helyén egy medence formálódott ki, ahová ősi folyók DNy felől óriási mennyiségű kavicsot, homokot, agyagot hoztak (Csatkai Formáció). Az eleinte még nagy esésű medrekben jókora – néha az 1 métert is megközelítő – kőtömbök és görgetegek (6) érkeztek a távoli Júliai-Alpok felől.
A miocén kor elején (20 millió éve) a Rendeki-hegy féloldalasan emelkedni kezdett. ÉK felé lejtő felszínén megindult a vastag kavicstakaró lepusztulása. Napjainkra ennek csak a foszlányai maradtak meg; különféle kavicsokat láthatunk a hegytetőre vezető erdészeti út mentén. A törésvonalakkal (ld. 6. megálló) határolt hegyrög emelkedése folytatódott, majd a Dunántúl nagy részét elöntő, egymást váltó tengerekben (7) szigetté vált (ld. 8. megálló). Később a környék feltöltődött és folyóvízi síksággá alakult. 4–5 millió éve működött a Somló tűzhányója.
A jégkor kezdetére (2,6 millió éve) nagyjából a mai domborzati kép formálódott ki. A Rendeki-hegy lejtős platójába hosszú és mély völgyek vágódtak a pleisztocén kor csapadékos szakaszaiban. A mészköves hátakon beszivárgó és elnyelődő vizek barlangok kialakításában vettek részt (ld. 7. megálló). A hideg periódusokban viszont fagyaprózódás darabolta a kőszirteket. A tomboló porviharok által felkapott és messzire szállított homokszemcsék fényesre csiszolták a szélnek kitett helyeken heverő kemény kvarcitkavicsok felületét (8).
A 11 ezer éve kezdődött holocén kor gyors felmelegedése kedvezett az alacsony fekvésű északi térszínek elmocsarasodásának, a lápos, nádas foltok kialakulásának.
A tanösvény az Agrárminisztérium Zöld Forrás Programja támogatásával valósult meg. A pályázat kedvezményezettje a Bakonyalja Barátai Egyesület, a BfNPI Bakony–Balaton Geopark Partnere volt.
A csabrendeki felhagyott kőbánya megtisztításában, a tanösvény kivitelezésében meghatározó szerepet vállalt Csabrendek Község Önkormányzata, illetve helyi önkéntesek és geotúra-vezetők elkötelezett csapata is. A példamutató összefogásért nagy köszönet jár mindenkinek!
A tanösvény tartalmát a Lapilli Bt. állította elő (Futó János geológus · e-mail: janosfuto@gmail.com), míg a grafikai terveket, a QR kódokhoz rendelt tartalmak szerkesztését és online közzétételét a Bakony–Balaton UNESCO Globális Geoparkot alapító és fenntartó Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság végezte el (Korbély Barnabás · e-mail: korbely@geopark.hu). Ha esetleg bármilyen hibát észlel, azt kérjük az utóbbi e-mail címen jelezze!
Csabrendek Község
Bakonyalja Barátai Egyesület
Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság
Bakony–Balaton UNESCO Globális Geopark
© 2020 · Minden jog fenntartva!